Tegnap úgy döntöttem, hogy hazautazom Miskolcra. Már jó ideje nem voltam otthon, mert nagyon sok a munka mostanában, de anyira kimerült vagyok, hogy azt érzem, semmi más nem tud meggyógyítani, mint anya húslevese.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy barátommal már rég óta arról beszélgettünk, hogy kezdeni kellene valami saját üzletet, mert mind a kettőnknek elege van abból, hogy másoknak dolgozzunk. Alapvetően nem is lenne ezzel baj, de mivel mind a ketten folyamatosan olyan helyre kerülünk, ahol nem becsülnek meg minket, és semmilyen kilátás nincsen a fejjebblépésre, így konstatáltuk, hogy mihamarabb lépnünk kell mind a kettőnknek.
Sokat gondolkodtunk, hogy mit is kezdhetnénk magunkkal, és arra jutottunk, hogy egy webshopot kellene létrehoznunk, és abban árulni mobiltelefon és laptop alkatrészeket. Tudom, tudom, már elképesztően telített a piac, mégis biztos vagyok benne, hogy nekünk jól menne, mert mivel az a generáció vagyunk, akik ebben nőttek fel, nagyon jól tudjuk, mire van igénye az embereknek. Na, persze nem egy sima online kereskedést akarunk nyitni, inkább egy olyan üzletet, ahol csupa prémium kategóriás felszerelés van, és így csak azok fognak hozzán várhatóan jelentkezni, akik valamennyire értenek is a témához, és nem kérdeznek butaságokat, mert azt megbeszéltük, hogy ahhoz egyikünknek sem lenne türelme.
Mivel a webes dolgokban nem vagyunk igazán jártasak, utána kellett néznünk, hogy hol állnak a webáruház készítés árak. Egy pár helyről kértünk árajánlatot, és kiderült, hogy a befektetni kívánt összeg nem is olyan nagyon magas, mint mi arra számítottunk, így bele is vágtunk a dologba.
Természetesen egy kezdő vállalkozás nem termel azonnal profitot, így mind a ketten megtartottuk a főállásunkat, és amellett kezdtünk el foglalkozni az új biznisszel.
Megtörtént a váratlan, hiszen annyira gyorsan elindultak a rendelések, hogy alig győztük őket feldolgozni. Az infósok nagyon hamar ráugrottak a viszonylag kedvező árú, de minőségi termékekre, és a hír, hogy nálunk mi mindent lehet kapni, nagyon hamar elterjedt belterjes körökben. Előfordult, hogy a 8 órás munkánk mellet még egy 8 órát letoltunk a kis vállalkozásunkban, és reggel kezdődött minden elölről. Egy részről örültünk neki, hogy ilyen hamar felpörögtek az események, másrészt viszont annyi volt az új inger és impulzus, hogy nagyon durván elfáradtunk, nem voltunk erre felkészülve. Már felmerült az ötlet, hogy egyikünk legalább felmond, de nem voltunk hozzá elég bátrak, így az élet megoldotta helyettünk. Ugyan is mind a kettőnket elküldték a munkahelyéről, mivel annyira fáradtak voltunk, hogy nem tudtuk rendesen ellátni a feladatainkat. Én, személy szerint meghökkentem ezen, de aztán rájöttem, hogy ha az ember nem elég bátor meghozni egy döntést, az élet eldönti a dolgot helyette.
Abban maradtunk, hogy a hétvégét mind a ketten otthon töltjük pihenésképpen, és jövő héten újult erővel vágunk bele a melóba a kis vállalkozásunkban. Mert jelen pillanatban tényleg annyira fáradt vagyok, hogy semmi nem marad meg az agyamban, nem tudok egy kicsikét sem gondolkodni, csak két dolog motoszkál a fejemben: az ágyam és anya isteni finom húslevese.